A kórház bemutatása
A Kátai Gábor Kórház geográfiai elhelyezkedéséből adódóan Jász-Nagykun-Szolnok megye keleti területét látja el egészségügyi szolgáltatással. Debrecen és Szolnok, illetve Eger és Gyula között 60-70 km-es sugarú körben egyedüli fekvő-beteg ellátó intézmény. Ezen kívül még alapellátási feladatokat, védőnői, fogorvosi, szakorvosi járó beteg, illetve aktív, krónikus ápolási fekvőbeteg ellátási feladatokat és betegszállítási tevékenységet lát el közel 100 ezer lakos számára. Jelenleg 520 ágy működtetésére van szerződése a Kórháznak, ahol 573 fő dolgozóval látják el a betegeket. A kórház építése 1964-ben kezdődött el, amelyet 1967. novemberi műszaki átadás után 1968. márciusától fogadta a betegeket 440 ágyon. 1975-ben pszichiátriai tömb is épült 156 ággyal. A kórház 1991-ben vette fel a város szülötte Kátai Gábor orvos-gyógyszerész nevét. 2000-ben elkezdődött a 4 évig tartó rekonstrukció, amely során megtörtént az infrastruktúra felújítása, és komfort fokozatának javítása valamint műtőblokk kialakítása. 2008. novem ber 10-én -új köntösben-, megújult formában átadásra került, a kórház európai színvonalú, felújított főépülete. Két fő fekvőbeteg egység (mátrix) alakult ki. Egyik belgyógyászati jellegű ahol belgyógyászat, neurológia (ideggyógyászat), gyermekgyógyászat, és a bőrgyógyászat betegeket kezelik. Másik sebészeti jellegű mátrix, ahol sebészeti, baleseti sebészeti, szülészet-nőgyógyászati, szemészeti és fül-orr-gégészeti betegek gyógyítása folyik. A megújult épületben néhány komfortosabb szoba is kialakításra került, ami térítési díj ellenében vehető igénybe. Továbbra is hagyományos osztályszerkezetben működik a Sürgősségi Betegellátó Osztály, az Általános Intenzív és Aneszteziológiai osztály, a Pszichiátriai osztály, a pszichiátriai rehabilitációs osztály, az ápolási, a krónikus és a mozgásszervi rehabilitációs osztály. A szakrendelők tekintetében is beindult a tartalmi változás. Új helyen működik a gyermekgyógyászati szakrendelő, bővült a kardiológiai, ortopédiai rendelések száma. A betegfelvételi iroda megszű nt, helyén Beteg Információs Központ alakult ki, ahol tájékoztatás, irányítás, előjegyzés zajlik. A betegek közvetlenül a szakrendeléseken regisztrálhatnak.
A Kórház történetőről bővebben itt olvashat.
Névadónkról
Kátai Gábor 1831. október 4-én született az akkor még Nagy-Kun-Karcagon. Alacsony sorból, egyszerű földműves családból származott. Elemi és középiskolai tanulmányait Karcagon végezte. A tanulni vágyó ifjú 14 éves korától (1845-től-1851-ig) Hollay József gyógyszertárában volt segéd. Közben 1848-ban gyógyszerészi vizsgát tett. 1851-ben beiratkozott a Budapesti egyetem gyógyszerész karára. 1856 őszén megkezdte tanulmányait a Pázmány Péter Tudományegyetem orvosi karán. Itt ismerkedik meg olyan világhírű hazai orvosokkal, mint Semmelweis Ignác, Arányi János, Balassa János. Az Orvosi Hetilap hasábjain értékes cikkei jelentek meg. Az első magyar nyelvű gyógyszerészeti tankönyv egyik szerzője. 1859-ben Markusovszky Lajos maga mellé veszi az Orvosi Hetilaphoz rovatszerkesztőnek. 1858. június 19-én a Természettudományi Társulat tagjává, majd 1960. december 9-én másodtitkárává választják. 1861. március 13-án megválasztják a Nagykunság kerületi főorvosának. Ekkor teszi közzé az Orvosi Hetilap hasábjain kora egyik legkor szerűbb javaslatát: "Javaslat a közegészségügyi dolgokat illetőleg." Tanulmányában javasolja: létesítsenek több és nagyobb férőhelyű kórházakat, jó ivóvizű kutakat, közfürdőket és sürgeti a mocsarak lecsapolását. Karcag város tanácsa - Kátai Gábor kérésére - 2.000 aranyforintot szavaz meg támogatásul a külföldi tanulmányútjaira, ahol alkalma volt kora neves tudósaival, orvosaival találkozni, hallgatni előadásaikat, megismerni a hazai viszonyokhoz képest rendkívül fejlett angol és francia orvosi létesítményeket. Karcagon írta meg a 3 kötetes, a Budapesti Gyógyszerésztestület kiadásában 1867-ben Budapesten megjelent 7 ív terjedelmű mű ráeső részét. Állattant, ásványtant, növénytant és gyógyszerészeti ismereteket foglal benne össze. 1862. március 20-án külföldi tartózkodása alatt a Földtani Társulat tagjává választják. Pestre kerülve ismét részt vesz az Orvosi Hetilap szerkesztésében és a népszerű természettudományos előadásokat kidolgozó bizottság munkájában. 1865. január 3-tól szülőföldjén folytatott magánorv osi gyakorlatot. 1868. április 16-án elfoglalta a tiszti főorvosi állást. 1873-ban újra színre lép a század veszedelme: a kolera. Amikor a kolerajárvány igen veszélyessé kezdett válni, az országot 11 körzetre osztva, mindegyik élére ún. "cholerabiztos" orvost küldtek ki. A legnagyobb ilyen körzet élére Kátai Gábort nevezték ki. Körzete: Heves megye tiszántúli része, Nagy-Kunság, Békés és Pest megyék, Kiskunság és Kecskemét városa. 1878. február 24-én Kunszentmártonban sorozáson váratlanul agyvérzésben meghalt. 1878. március 2-án temették el Karcagon, a Déli temetőben. Kátai Gábor, a Nagykunság "orvostudora" rövid élete során nagyban hozzájárult az orvosi és gyógyszerészi tudományok fejlődéséhez. Nagy tisztelet övezte. Emléke előtt tisztelegve, születésének 160. évfordulója alkalmából, 1991-ben vette fel kórházunk a nevét.
